Rágicsálás

Vasárnap észrevettem, hogy Muki mekkora vehemenciával kezdett el rágcsálni mindent. Mostanság semmi sincs biztonságban tőle. Megrágta a TV zsinórjait, a gyerekek papucsát, a nadrágom ráncait, könyvek sarkát, mobilfityegőt, rejtvényújságokat és a tartójukat, mindent, amit elért. Mindezt mióta lakótársa van.

Eddig kicsit csodálkoztam is, hogy mi ez a rémmese-terjesztés a degufogakról, hogy mindenen fognyomok vannak. Eddig Muki nem rágott meg semmit, csak a falat (de egy kis friss citromos bekenéssel ezt is elintéztük) és a betett gallyaknak is csak a rügyeit majszolta el. Eddig a házacskáját sem szabta át, abszolut nem érdeklődött a papírtekercsek iránt, és a játszóterét sem cifrázta ki. De most láttam, hogy a betett cseresznyefa-ágat majdnem teljesen lekéregtelenítették, hogy Töpi segített-e, azt nem tudom, de Muki biztosan kivette a részét a rágó-munkából.

Eddig volt csak lusta az én kis degum rágcsálni, és most tért deguészhez, vagy eddig volt normális, és most őrült meg????

Egyébként Balázs Mukihoz fűződő viszonyát legjobban az mutatja, hogy reagált arra, amikor Muki a papucsát kezdte el rágni és rászóltam a kis szemtelen rágcsálógépre, hogy ne tegye. Azt mondta: De, Anya, nyugodtan eheti, nem műanyagból van, hanem parafából, és az nem árt neki..
Na persze, ő meg majd jár mezítláb... :)

Ezen a rágcsálódáson felbuzdulva vittem nekik rágcsálnivalót. Nőtt a kertemben két éve kolbásztök, és egy szép példányt eltettem magnak. Na, gondoltam most itt az ideje az újrahasznosításnak, és a kolbásztökömet felvágtam három szép egyenlő darabra. Mostanra a közepe száraz és üreges lett, csak kiráztam belőle a magokat és már csiszolgathattam is. Picit foltos meg pöttyös maradt, a két év meglátszik rajta, de nyertem vele 3 tök jó játszócsövet! Az egyik nagyon szűk, hát elajándékoztam Gamgeenek, ha lesznek kicsik két hónap múlva, akkor ők majd tudnak benne bújkálni, addig is jó rágcsa a szülőknek. A legnagyobbat eltettem későbbre, a közepes csövet meg betettem a deguketrecbe. Muki azonnal tudta, mire való, nekiesett a fogaival az egyik végének, majd gondolt egyet, átmászott rajta, és kicicomázta a másikat is. Amikor az egyik fele a kecóban volt, a másik meg kint, Töpi is átbújt rajta, de ő nem mert kiugrani a külső végénél, viszont elég tág volt ott a cső, és vissza tudott fordulni.
Nna, majd legközelebb megnézem, milyen új fog-graffitiket találok a deguclik lakókörnyezetében.