2010. szeptember 13., hétfő

tetanusz

Szóval a legutolsó deguharapás annyira fájt, és oly mély volt, hogy elfelejtkeztem az elővigyázatosságról, és nem nyomkodtam jól ki, hogy a vér kimossa az esetleges fertőző anyagokat belőle. Valószínűleg ezért, de begyulladt a seb. Igazán sebnek sem lehet nevezni, nevetséges, milyen pici volt, két gombostűfejnyi pici vágás, de a fájdalom nem volt elhanyagolható.

Estére szafaládé lett az ujjamból (jó-jó, különben sem vagyok az a csontkollekció típus, de tényleg bedagadt az ujjam), és fájt a kézfejem is. Másnapra már az egész alkaromat éreztem, meg a könyökömet, úgyhogy felhívtam aput, aki körzeti orvos. Elmondta, hogy mivel az elmúlt 10 évben nem kaptam tetanusz oltást, és a seb elfertőződhetett, menjek el a sebészetre, nézzék meg ott, és akkor valószínűleg kapok tetanuszt is. Nem pont ilyen körülmények között, de hétfőn megkaptam a tetanusz oltásomat. Aprócskát betegségfóbiás tudok néha lenni, meg a fájdalomküszöböm is alacsony, de mégiscsak kétgyermekes egyférjes kétdegus egynyulas családanya vagyok egy csomó felelősséggel.
:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése