2010. szeptember 14., kedd

Frodó és kósza - semmi ünnepelnivaló


A pockokért újra jelentkezett valaki mailen, aztán beszéltünk telefonon is. Szimpatikusnak tűnt, meg lelkesnek is, megdumáltuk, hogy (múlt)szombaton jön értük, aztán még aznap éjjel lemondta mailben. Ha addig nem szoknak össze a pockok, hogy végre újra jelentkezik, csak az egyiket adnám oda neki. Ha hosszútávon kettőt szeretne, akkor Frodót, ha hosszútávon egyet, akkor Kószát. Kószának volt legelőször "kérője", csak ő sem jelentkezett az első mailünk óta.

Ma adtam nekik friss csipkebogyót, fűzfalevelet és banánchipset is egy-egy pici darabkát. Nekem úgy tűnt, hogy összecsicseregtek, vagy csak külön-külön örültek a fincsi nasiknak??? Az összefaxolás olyan speciális csicsergés, hogy egyszerűen nem tudom eldönteni, hányan művelik... Dugták egymáshoz az orrukat, aztán Kósza rácson keresztül belekapott Frodóba (ö felcsippant és elugrott),  ez nagy teljesítmény, mivel Agatha elválasztórácsa elég sűrű. Onnantól kezdve megint csak morogtak és kocogtattak és röfögtek egymásra.

Kósza nagyon gonosz tud ám lenni, ő van alul, és alig tudom Frodót futtatni miatta. Amikor csak Frodót látja, követi ketrecen belül, és ha Frodóka odadugja az orrát, hogy kedveskedjen gondolom (mivel sosem ő kezdi a fogkocogtatást), Kósza azonnal odakap neki.. :( :( :( Egyszer akkor is megharapta (a pöckét), amikor Frodó lefelé mászott kívülről a ketrecükön a saját kecó-ajtajától a földre. :( :-O

Frodót már napjában 6-szor is megszeretgetem/vakargatom, de egyre szomorkásabb.. Alvótársat keres... Mostanában rágja a ketrecrácsot és kétoldalt már kikopott a nóziján a szőr is.. Kósza is rágja a ketrecet, de ő nem hagyja magát nagyon babusgatni, a mellényfutást is csak egy-két körre szokta bevállalni.

Ma megmutattam Frodónak rácson keresztül a nyuszit (a nyuszi volt beketrecelve.) Frodó moccanni sem mert, aztán mikor elzsibbadt a lábam a guggolástól és mozdultam egyet, visszamenekült a mellényem mélyére.

Kószát meg átvittem a másik fürdőszobába egy kis terepgyakorlatra (hogy addig Frodó is tudjon egy kicsit futkosni), és beraktam a kádba (üres kádba!!). Folyamatosan azon küzdött, hogy kijusson, úgyhogy végül megszántam, és belógattam a kezem, hogy arra kapaszkodva ki tudjon jönni.

Kószának még egy picit meg van duzzadva a sérült mellső lábacskája, de használja rendesen, kerekezik is, csak néha felemeli pihentetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése