Ma adtam be a degucliknak egy kis friss fűzfalevelet. Először nem tudták, mi a fenéért ébresztgeti őket a naaaagydegu, és dugdos mindenféle izét az orruk alá, aztán átvertem őket. Frodót egy fűzfalevélke szárával kezdtem vakargatni, és amikor abbahagytam, ő lelkiismeretesen visszavakargatott engem(a fűzfalevelet) és rájött, hogy ennek az izének jó íze van. Ütemes rágcsálását hallva Kósza is megjelent a színen (persze egy emelettel lejjebb csak) és ő is hajlandó volt megkóstolni egy levelet.
Ezután Frodó elkezdett csicseregni, és fél percig elcsicsergett magában. Nem tudon, a fűzfalevélnek örült ennyire, vagy nekem, vagy Kószát kívánta ezzel meghatni (kevés sikerrel, ő csak fogat kocogtatott, némi felszagolgatás után).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése