2010. június 12., szombat

Prisonbreak - vagyishogy Szökés

Rosszcsont nyula ma szökött meg harmadszor!!!

Először Balázs terelgette vissza a nyuszit az átriumból. Nekem kihagyott a szívem a hírre, hogy kisurrant a nyussz, és hogy Balázs pont arra járt, észrevette, és visszakergette.

Másodszor a szemem láttára slisszolt ki az ajtón. Ekkor, mivel szemtanú voltam, láttam azt is, hogy jutott ki. Nálunk a nappaliban a kintet és a bentet egy zsanéros szúnyoghálóajtó választja el, ami két mágnessel is kapaszkodik az ajtófélfába. Garfield megunta, hogy Hómancs üget utána, és amikor beéri, csak néz rá (se játék, se dorombolás), és némi kaparászás után G. kinyitotta magának a szúnyoghálót, hogy ő akkor most inkább lelép. Hülee nyuszija meg követte őt, ment utána vakon.  De csak az első rágcsálnivaló zöldig(mégsem olyan vakon) jutott a beles fajzat, mert ott leállt zabbantani, és én beértem, és felmarkoltam.

Azóta 40 centi magas deszkatorlasz is védi az ajtónyílást, hogy ha a macskák kiengednék magukat a szunyahálón, azért Hómancs ne fusson világgá. A deszkatorlaszt meg leginkább a lányom amortizálja le, mert pont olyan magas, amin már nem tud átlépni szegénykém, csak ha kidönti. És csak egy reklámnyi időre tűntem el, és arra kellett visszajönnöm, hogy az ajtórés szabadon, nyúl úrfi meg (igen, a héten kiderült róla, hogy bak) sehol!

Azonnal szúnyoghálóajtó becsuk, mert hát gondolkozzunk pozitívan, hátha mégsem oly okos a nyuszika, és bent maradt.. De hívó szavamra (V.L.zacskójának hangos zörgetése) nem jelent meg a kíváncsi (és éhes persze) nyusziszempár.

Kidzsaltam az átriumba, és mézesmadzagvékony kedves és édibédi (zacskócsörgetés a lehető legétvágygerjesztőbb) hangon tovább hívogattam kósza nyulamat. Feltűnt a bűnös páros (ezúttal Kikó volt a tettestárs) a nagykapu mellett. Kikó hűségesen azonnal odaszaladt hozzám, és a szemeivel azt mondta:

"Sziiiiija! Vééégre itt vagy! Én mondtam neki, hogy ne jöjjön közelebb, még meg is legyintettem, de ennek aztán beszélhetek! Leléptem, erre jön utánam! Már épp a kapulécek között akartam kisurranni, hogy lekoptassam ezt a kis kullancsot, de jóóóó, hogy itt vaaagy! Prrrrrrrrrrrr :)"

És Hómancs jött ugribugrizva! Én boldogan guggoltam, kinyújtott karral vártam, tenyeremben nyuszicsemegével, hogy ölbefusson a kis hűtlen, de nem ez történt.. A nyúl továbbra is csak Kikót követte. Kezemet egy utsó kanyarbéli eltéréssel kikerülve ugribugrizott az ajtó felé, ahol Kikót eltűnni látta. A küszöbnél még megtorpant, meggondolta magát, és mégis sétálni akart VOLNA, mert akkor már ott voltam, és a helyes (befelé) irányba noszogattam feleslegessé téve számára kb két ugrást.

Hómancs Nyuszkó cseresznefaágat eszik (magát a cseresznyét nem ette)

Bajuszkirály épp kivégzi a vadrózsavirágot, majd később a leveleit is beburkolja.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése