2010. június 12., szombat

A napozóterasz

Nyáriasítottam a degulakot!
Kivettem a fenyődeszkát, ami pár hétig polcként üzemelt, és fügeágakból tuti kis teraszt építettünk (párom és én) nekik. kíváncsi vagyok ez meddig bírja szagosodás nélkül.

Leszereltem a függőágyukat, rendesen leamortizálták, lukacsos is, meg büdös is. Azt hiszem nem a legjobb anyagot választottam, majd a következő könnyebben leszerelhető, és mosható is lesz.

Levettem az önitatóról a zöldessárgás matricát, mert Dédi nem látta a vízszintet rendesen, meg így az is kiderült ám, hogy nem elég csak kiöblíteni naponta, mert belül elég zöld volt.

Eddig a mókuskerék előtt 4-5 almaág alkotott egy vékony hidat, könnyítve a kerékbeugrást, és a kiszállást, de ezek a gallyak hetente elrágódtak, és leestek, úgyhogy most kaptak egyetlenegy csuklóvastagságú ágat, ezen rágják keresztül magukat, ha tudják!

Annyit szorgoskodtam, hogy nem volt alkalmam a hátukra forgatni őket, meg ők sem értek rá(m), minden újdonságot azonnal ki is próbáltak!

Ímhol a lak degustól!

Muki! Ez az új ág nagyon kényelmes, gyere próbáld csak ki!

Ó, igen, pont jó helyen van..

De azért nem fogunk összeveszni rajta, ugye? Pussz-pussz!

Gömbölyű vagyok, de gyönyörűűű! (Samu-Töpike)

Vagy inkább hívjuk ezentúl Sámuelnek? Nagyon megnőtt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése